Gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére, Valósítsa meg saját személyre szabott gyógyszeres kezelését MyPGx tesztünkkel

Genetikai tényezők a gyógyszerek metabolizmusában Az egyes gyógyszerek farmakokinetikai és gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére sajátosságainak megismerésével közelebb gerincmasszázs és magas vérnyomás annak megértéséhez, hogy az egyes etnikai csoportok tagjai miért reagálnak eltérően egyik vagy másik gyógyszerre.

Az egyénileg eltérő reakciókért 20—95 százalékban genetikai tényezők felelősek. A gyógyszereket lebontó enzimek és a terápiás célpontok pl.

A farmakogenetikai vizsgálatok alkalmazása jelenleg néhány útvonalra korlátozódik, mégis segítséget nyújthat a klinikusnak annak mérlegeléséhez, hogy a betegek miért reagálnak gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére ugyanarra a gyógyszerre, s így jobb terápiás döntés születhet.

Gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére

A végső cél az egyéni igényekhez szorosan igazodó terápiás sémák kialakítása és alkalmazása. Kulcsszavak: farmakodinamika, farmakogenetika, farmakogenomika, farmakokinetika, genetikai polimorfizmus Bár a betegek sokféleképpen reagálhatnak az egyes gyógyszerekre, s ennek számos, összetett oka van, a szakemberek 20 és 95 százalék közé teszik a genetikai tényezőknek a gyógyszerválaszban tapasztalt különbségekhez való hozzájárulását.

A gyógyszer-metabolizmust befolyásoló genetikai tényezők a belső pl. A farmakogenetika és a farmakogenomika még gyerekcipőben jár, de máris egyre több hasznos információval szolgál a gyógyszeres terápia személyre szóló kialakításához és a klinikai kimenetel javításához. Cikkünk áttekinti azokat a legfontosabb területeket, ahol a genetikai variációk jelenleg befolyásolják a kezelést, és rámutat arra, hogy a klinikusoknak már ma is figyelemmel kell kísérniük ezeket az ismereteket, jóllehet a genomikai adatokra épülő irányelvek még váratnak magukra.

Alapfogalmak A gyógyszerekre adott reakciók sokszínűségét a farmakogenetika az egyes gének szempontjából, a farmakogenomika a teljes génállomány szintjén elemzi. Genotípuson az illető egyén genetikai felépítését értjük; a fogalom vonatkozhat az összes génre vagy bizonyos gén ek re.

MyCARDIO – szív- és érrendszerre ható gyógyszerek

A fenotípus a külső megjelenésben, illetve a genotípus és a környezet közötti kölcsönhatásból adódó működésben megnyilvánuló jegyeket foglalja magába. Genetikai polimorfizmuson azt értjük, hogy természetesen előforduló génszerkezeti variánsok vannak jelen a populáció legalább 1 százalékában.

A polimorfizmus a gyógyszerek farmakokinetikájának és farmakodinamikájának módosításán keresztül befolyásolja a gyógyszerhatást. Farmakokinetika A farmakokinetika tudománya a gyógyszerek felszívódásának abszorpcióeloszlásának disztribúcióanyagcseréjének metabolizmus és kiválasztásának exkréció ütemét és mértékét vizsgálja.

E folyamatok határozzák meg az adott szer sorsát a szervezetben. A lebomlás és a kiválasztás együttesen vezet a gyógyszernek a szervezetből való eltávolításához elimináció.

Az elimináció fő formái a metabolizmus melynek fontos helyszíne a máj és a vesén keresztül történő kiválasztás. Egy sor gyógyszerbontó enzim bizonyult genetikailag polimorfnak, köztük a citokróm P CYP enzimek is. A polimorfizmus különféle populációs fenotípusokban nyilvánul meg: a metabolizáló képesség a rendkívül gyengétől az igen gyorsig széles határok között változhat.

A CYP2C9 enzimen keresztüli csökkent metabolizmus azzal jár, hogy a szervezetből nehezebben ürül ki a warfarin.

A klinikai vizsgálatok szerint ilyen esetben kisebb adagban kell alkalmazni az alvadásgátlót, és számolni kell a túlzott antikoaguláció fokozott veszélyével. Az enzimnek több mint 16 genetikai változatát azonosították, melyek hiányzó, csökkent, normális vagy fokozott aktivitással hozhatók kapcsolatba.

A protonpumpagátló omeprazolt elsősorban a CYP2C19 bontja le inaktív metabolitjává, 5-hidroxi-omeprazollá. A CYP2C19 enzimen keresztüli csökkent metabolizmus esetén a vérben ötször akkora koncentrációban lehet jelen az omeprazol, mint az átlagnépesség tagjaiban, ami hathatósabb savgátlást és jobb gyógyulási arányt eredményezhet.

Ultragyors metabolizmus mellett viszont 40 százalékkal csökken a vérben levő omeprazol mennyisége, így a CYP2C19 enzimen keresztüli ultragyors metabolizmus terápiás kudarcra hajlamosíthat.

A magas vérnyomás tünetei, kezelése

Génjének eddig a fokozott magas vérnyomás okai mint 75 allélját azonosították, a megfelelő izoenzimek között teljesen inaktív és ultragyors működésű is akad.

A kodeint a CYP2D6 enzim alakítja át aktív metabolitjává, azaz morfinná.

A klinikai vizsgálatok szerint lassú CYP2D6-metabolizmus mellett a fájdalomcsillapító gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére csekélyebb, mert a kodein lassabban alakul át morfinná. Ultragyors metabolizmus esetén a gyors átalakulás fokozza az analgetikus hatást. A gyógyszerek metabolizmusában részt vevő enzimek aktivitását számos egyéb külső és belső tényező erősítheti vagy gyengítheti, köztük az egyidejűleg fennálló egyéb betegségek, más gyógyszerek alkalmazása, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az étrendi tényezők.

Farmakodinamika A farmakodinamika a gyógyszerek és a biológiai rendszerek közti kölcsönhatásokból eredő farmakológiai hatásokkal foglalkozik. A gyógyszer-koncentráció és a megfigyelt farmakológiai válasz kapcsolata a szer hatásmechanizmusától függ.

Létezhet-e gyógyszer mellékhatások nélkül?

A gyógyszerre adott farmakológiai választ kiválthatja közvetlen hatás pl. Egyes gyakori kórállapotok farmakogenomikai szempontból Kardiovaszkuláris betegségek A magas vérnyomás a szív-érrendszeri morbiditás és mortalitás legfontosabb kockázati gyógyszerek farmakogenetikája magas vérnyomás kezelésére. Noha számos gyógyszer áll rendelkezésre a hypertonia kezelésére, az észak-amerikai népességben mindössze 34 százalékos arányban sikerül elérni a vérnyomás terápiás célértékét, és a kardiovaszkuláris szövődmények megelőzése is komoly nehézségekbe ütközik.

A fekete bőrű népesség magas vérnyomását a fehér bőrű népesség hypertoniájával összehasonlítva megfigyelhető kórélettani különbségeket külső tényezők pl. E megállapítások nyomán azonosították a magas vérnyomás lehetséges génjeit. E gének polimorfizmusa lehet felelős azért, hogy a fekete bőrű népességben gyakrabban és súlyosabb formában jelentkezik a hypertonia.

Genetikai tényezők a gyógyszerek metabolizmusában

Valószínűleg a felsorolt külső és belső tényezők jelentős hányada szerepet játszik abban, hogy a fekete bőrűekre erősebben hatnak a vízhajtók.

A fekete bőrű betegek kezelése során az angiotenzin-konvertáz enzim ACE gátlószereiből általában nagyobb dózisra van szükség, illetve az ACE-gátló mellé kis dózisú diuretikumot is adni kell a kívánt vérnyomáscsökkentő hatás eléréséhez. Bár az ACE-gátló-terápia kapcsán fenyegető angioödéma kockázata rendszerint csekély, ez egyes adatok szerint nagyobb arányban fordul elő fekete bőrűek körében.

Egészségügyi adatok szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik ma az egyik legnagyobb kihívást, melyek a népesség jelentős százalékát érintik. Ide tartoznak a szívkoszorúér-betegségek, az agyi érbetegségek, a magasvérnyomás, különböző véralvadás problémák, a reumás szívbetegség és más hasonló kórképek. Az egészségtudatosság és az életmód mellett pl. Ezen a területen sokszor hosszadalmas folyamat a megfelelő terápia kiválasztása, melynek során több gyógyszert is kipróbálhatnak az orvosok, mire megtalálják azt, melyre szervezete valóban jól reagál.

A feketék és az egyéb etnikai csoportok közti különbségek ellenére az ACE-gátlók igen hathatósan csökkentik a morbiditást és a mortalitást a hypertoniának azokban az eseteiben, amikor egyidejűleg egyéb kórképek pl. A gyógyszeres terápia fejlesztése a szívelégtelenség számos esetében hozzájárult a halálozási arány mérsékléséhez, egyelőre azonban nem világos, hogy minden betegcsoportban megmutatkozik-e az előnyös hatás.

Valósítsa meg saját személyre szabott gyógyszeres kezelését MyPGx tesztünkkel

A béta-blokkolók és az ACE-gátlók képezik a szívelégtelenség standard kezelését. A terápiás eredmények igen változatosak, s könnyen lehet, hogy ennek hátterében a béta-adrenerg receptorok, a renin—aldoszteron—angiotenzin rendszer, az endotelinrendszer, valamint az endothelialis nitrogén-monoxid-szintáz genetikai sokszínűsége húzódik meg.

A D variánst hordozó személyek nagyobb ACE-aktivitást mutatnak, és esetükben nagyobb valószínűséggel kell szív- és érrendszeri betegségek megjelenésére számítani. A béta-blokkolókra adott válasz is nagy változatosságot mutat szívelégtelenségben. Az African American Heart Failure Trial A-HeFT nemrég azt igazolta, hogy a szívelégtelenségben alkalmazott szokványos terápia izoszorbid-dinitráttal és hydralazinnal történő kiegészítése javítja az előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő fekete bőrű betegek túlélését.

Feltételezik, hogy a nitrogén-monoxid hiánya elősegíti a szívelégtelenség progresszióját. Lehet, hogy a genetikai polimorfizmust mutató betegek szervezetében kevesebb a nitrogén-monoxid, s ezért minden olyan kezelés előnyös számukra, amely emeli a nitrogén-monoxid szintjét.

Ebbe a tanulmányba csak fekete bőrű betegeket vontak be, ezért az nem szolgálhatott adatokkal a fehér és fekete bőrű népesség között mutatkozó különbségekről. A fekete bőrű népességben eddig még nem sikerült azonosítani nitrogén-monoxid-hiányért felelős gént vagy géneket. Tudjuk azonban, hogy több, nagymértékben polimorf biológiai rendszer is részt vesz a szívelégtelenség patogenezisében. Jelenleg nem folynak prospektív vizsgálatok annak felderítésére, hogy több, egyidejűleg jelen levő génvariáns hogyan befolyásolja a kardiovaszkuláris kimenetelt.

A koszorúér-betegséggel több gén is összefüggésbe hozható. Számos gén potenciális polimorfizmusának lehetősége miatt csak igen pontatlanul tudjuk azonosítani a koszorúér-betegség szempontjából genetikailag fokozottan veszélyeztetett személyeket.

Valósítsa meg saját személyre szabott gyógyszeres kezelését MyPGx tesztünkkel Valósítsa meg saját személyre szabott gyógyszeres kezelését MyPGx tesztünkkel Hatékonyság és biztonság mellékhatások nélkül! Ezt nyújtja új farmakogenetikai tesztünk, amely a terápia kezdetétől segít a kezelőorvosnak és a pácinesnek kiválasztani a megfelelő hatékonyságú gyógyszert úgy, hogy a mellékhatásokat elkerüljék! Mit jelent a MyPGx elnevezés?

A betegség kialakulásában közreható gének közé tartozik például a koleszterilészter transzfer protein, a stromelizin-1, a béta-fibrinogén és az apolipoprotein E génje. Asthma Az Egyesült Államok népességének 8—10 százaléka szenved asthmában, így ez a betegség a morbiditás és a költségek szempontjából egyaránt a jelentős egészségi kockázatok sorába tartozik. Újabban a kutatások középpontjába került annak tisztázása, hogy a genetikai tényezők milyen szerepet játszhatnak az asthma kórélettanában és kezelésében.

A betegség terápiájában gyakran használt szerek a hosszú és rövid hatástartamú béta2-agonisták, az inhalációs kortikoszteroidok és a leukotrién-antagonisták. A gyógyszerekre adott válasz igen változó, s csupán az esetek 60—80 százalékában észlelhető kedvező hatás. Az inhalációs béta2-agonisták pl.

Több tanulmány bizonyította, hogy egyes esetekben eredményesen alkalmazhatók a rövid hatástartamú béta2-agonisták, míg másokban nem. A reakciók különbözőségére részben magyarázatot ad a receptorfehérje aminosav-szekvenciájának változása, illetve a béta2-receptorok transzkripciójának módosulása.

A leukotrién- LT módosító szerek pl.

Az LT-receptor-agonista-terápia csupán kevés beteg számára előnyös. Az asthmás betegek 5 százalékánál mutatható ki az 5-LO polimorfizmusa. E betegek esetében a zafirlukast-terápia jelentősebb mértékben javítja a tüdőfunkciót, mint normális 5-LO-genotípus mellett.

Az LTC4 polimorfizmusa szintén hajlamosíthat asthma megjelenésére. Variáns LTC4-szintáz genotípus esetén magasabb a ciszteinil-leukotriének szintje, ezért az asthma súlyosabb.

E betegcsoportban hasznos lehet az LT-módosító szerek alkalmazása. Az inhalációs kortikoszteroidok eltérő hatásai és mellékhatásai a biológiai működésért felelős gének variációinak tulajdoníthatók.

A kortikotropin releasing hormon 1-es típusú receptorának, illetve a T-sejtekben kifejeződő T-boxnak a polimorfizmusa jobb terápiás hatást eredményezhet asthmában. Bár e megfigyelések ígéretesek az antiasztmatikumokra adott terápiás válasz előrejelzése szempontjából, a klinikai gyakorlatban történő alkalmazásuk egyelőre vizsgálatok tárgyát képezi.

Warfarin A warfarin adagjának beállítása nem könnyű feladat, mivel a gyógyszer terápiás indexe szűk, és a túladagolás súlyos vérzéseket okozhat.

A warfarin adagjának egyéni meghatározása során általában a beteg nemét és életkorát, a K-vitamin-bevitelt, a gyógyszer-kölcsönhatásokat és a betegség súlyosságát veszik figyelembe. A dózist a nemzetközi normalizált arány INR függvényében kell beállítani. A warfarinra adott választ környezeti és genetikai tényezők befolyásolhatják. E kérdés kapcsán a CYP2C9 polimorfizmusát többször is tanulmányozták már, választ keresve arra a kérdésre, hogy mi áll a warfarinra adott válasz eltéréseinek hátterében.

Mindössze a dózis variácóinak 10 százaléka magyarázható a CYP2C9 polimorfizmusával. A warfarin úgy fejti ki véralvadásgátló hatását, hogy gátolja a májban található, a különféle alvadási faktorok szintézisében részt vevő K-vitamin-epoxireduktáz enzimet.

A K-vitamin-epoxireduktáz komplex 1-es alegysége génjének VKORC1 polimorfizmusát már azonosították, és mai tudásunk szerint ez is hozzájárul a warfarinra adott válasz variabilitásához. A környezeti és genetikai tényezők alaposabb megismerése módot nyújt a klinikusnak arra, hogy pontosabban határozza meg a warfarin dózisát és javítsa az antikoagulációs kontrollt. A farmakogenomikai szakirodalom hiányosságai A farmakodinamikai vizsgálatok zöme viszonylag szűk körű, és a vizsgált populációk jellemzése sokszor kívánnivalót hagy maga után.

Az etnikai kategóriák pl. A farmakokinetikai variabilitás típusos esetben nem haladja meg a csökkent súlyú hipertónia a tanulmányok többsége azonban csak bizonyos kiválasztott farmakokinetikai paraméterekre tért ki.

Valósítsa meg saját személyre szabott gyógyszeres kezelését MyPGx tesztünkkel - SYNLAB

A genotípus meghatározásával pontosabb képet kaphatunk a gyógyszerekre adott reakciókban mutatkozó eltérésekről, mint az etnikai kategóriák figyelembevételével. A gyógyszerválaszt befolyásoló egyéb faktoroktól eltérően a genetikai tényezők az egész élet során változatlanok. A farmakogenetikai információk egyre nagyobb teret követelnek maguknak a gyógyszerek kiválasztásában és adagjának meghatározásában.

A gyógyszerek lebontásában részt vevő enzimek, illetve egyes farmakodinamikai célpontok pl. VKORC1, stromelizin-1 és apolipoprotein E vizsgálatára kereskedelmi forgalomban kapható tesztek állnak rendelkezésre.