Magas vérnyomás aorta megnagyobbodás, Mi okozhat aneurysmát? Milyen veszélyeket hordoz?
Tartalom
Magas vérnyomás aorta megnagyobbodás
Debreczeni Anikó A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának orvosi nyelven aneurysmának nevezik. Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett nagy verőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi ereken is.
Milyen veszélyeket hordoz? Az aneurysma kialakulásának leggyakoribb oka az érelmeszesedésde okozhatja sérülés vagy gyulladás is.
Néhány betegség, mint például a szifilisznek nevezett fertőző betegség, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó kórkép, a Marfan-szindrómaszintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával. A aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket.
- Magas stádiumú magas vérnyomás magas kockázatú
- Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma
- Egészségkép egyéni pulzusszám
- Mi okozhat aneurysmát?
- A megtört szív hatással van az egészségre
Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet! A másik veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus.
Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma
A vérrög az érfalról leszakadva trombózist, embóliát okozhat. Hirdetés Aneurizma műtét Gyakori kérdések Pár éve 5,21 cm-es mellkasi aneurysmát állapított meg a CT-vizsgálat a Klinikán, a múlt heti ellenőrzés alkalmával ez az érték szintén CT-vizsgalat alkalmával 5,52 cm-es nagyobbodást mutat.
Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a műtéti beavatkozás? Bene Orsolya, kardiológus válasza Milyen tünetei lehetnek a betegnek? A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely nagy szív-egészségügyi kezdeményezések található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat.
Nyomtatás A hirtelen jelentkező, heves mellkasi fájdalom nem csak szívinfarktus vagy tüdőembólia jele lehet: néha a szívből kivezető fő ütőér, az aorta repedése áll a hátterében.
Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkasfelvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést. Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú magas vérnyomás aorta megnagyobbodás, mert ha a tágult dilatált érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz úgynevezett aorta insufficiencia. Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik regurgitál a rosszul záródó billentyűkön keresztül.
A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.
Hol fordulhat elő magas vérnyomás aorta megnagyobbodás Amennyiben az aneurysma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.
Szintén a dilatált érszakasz által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, de hát és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak a betegek.
Aneurizma tünetei és kezelése
Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével. Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg.
E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz. Az agyi aneurysma gyakran tünetmentes, raptúra során hirtelen, erős, gyógyszerre nem reagáló fájdalom lép fel.
Az aneurysma diagnosztikája és kezelése A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel.
Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése
Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak.
A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban ,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat. Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.
Ha 5 cm-nél kisebb az aneurysma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurysma megrepedésének valószínüségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot. Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurysma méretének alakulását és szükség esetén — amennyiben az értágulat tovább növekszik — javasolják a műtét elvégzését.