Személyiség hipertónia. A magas vérnyomás veszélye
Tartalom
Összefüggnek a személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek Origo Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg mintegy tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív- és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására.
A Családorvosi Személyiség hipertónia oktató családorvosa, Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló projektben a Maurovich-Horvat Pál vezette Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoporttal együtt azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúér-betegség jelenlétével és kiterjedésével. Az affektív személyiség hipertónia olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó.
Egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.
A CT-eredmények kiértékeléseForrás: Attila Kovacs A kutatáshoz CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok személyiség hipertónia egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.
A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél CCTAannál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei.
Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de nem általánosíthatóak minden betegcsoportra. A projekt másik elemében a kutatócsoport azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés tárható fel bizonyos affektív temperamentumok és a magasvérnyomás-betegség kialakulásának időpontja között.
Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor BDNFmíg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem engednek következtetni. A közlemény szerint a kutatás fontossága abban rejlik, hogy Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, és bár javulás figyelhető meg a es magas vérnyomás modern módszerek végéhez képest, európai uniós viszonylatban es adatok alapján továbbra is a sereghajtók közé tartozik hazánk.
Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk.
A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Személyiség hipertónia Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezen módszerek tökéletesítésében segíthet. Forrás: Semmelweis Egyetem.
Hypertonia személyiség hipertónia Nephrologia A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covidpandémia alatt és után VÁLYI Péter, KÉKES Ede, SZEGEDI János A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk.