Érszűkületesek életmódja | Lelki inspiráció - Autogén Tréning - Hipnózis - Egészségfejlesztés

Szívbetegségek egészségfejlesztése

Szeriné dr.

Mindennapi hatások, amik károsítják a szívet - Előzze meg a bajt!

Ormándi Erzsébet Olvasási idő: 7 perc A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon hosszú ideje a szívbetegségek egészségfejlesztése halálokok közé tartoznak, ezért nagyon fontos újra és újra felhívni a figyelmet a kardiológiai kórképek kialakulásában szerepet játszó tényezőkre, valamint a megelőzés lehetőségeire. A Szív Világszövetsége World Heart Federation kezdeményezésére óta a világon mindenhol szeptember utolsó vasárnapján tartják meg a szív világnapját, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

Cikkünkben — a témát pszichológiai szempontból megközelítve — a szívbetegségek hátterében előforduló főbb pszichés folyamatokat és a megelőzést szolgáló módszereket mutatjuk be röviden. Mindenki számára ismert tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a stressz károsító hatásának jelentős szerepe van. A stresszt a mindennapi életünkből nem tudjuk teljes mértékben kiiktatni. Átmenetileg csökkenthető a mértéke, de valójában elkerülhetetlenül végigkíséri az életünket.

Károsító hatását főként az által fejti ki, hogy nem tudunk hozzá megfelelően alkalmazkodni. Ilyenkor a testnek hirtelen nagy mennyiségű energiát kell mozgósítania, amelyet úgy ér el, hogy emelkedik a pulzus és a vérnyomás, szaporább lesz a légzés, az izmok megfeszülnek. Eközben fokozódik a szívizom oxigénigénye, de mivel a szívet tápláló koszorús erekben érszűkület lép fel, csökken a szívizom oxigénellátottsága, ami súlyos esetben a szívizom elhalásához is vezethet.

hogy a hipertóniát teljesen kezelik-e

A kisebb intenzitású, de gyakran ismétlődő, vagy tartósan szívbetegségek egészségfejlesztése krónikus stresszhatásoknak is kiemelt jelentősége van az egészségi állapot szempontjából. A családi élet, a társas kapcsolatok terén jelentkező feszültség, a megélhetési problémák, a magas munkahelyi leterheltség egyaránt egészségkárosító kockázati tényezők lehetnek, amelyek azonban akkor válnak igazán krónikus stresszorokká, ha az egyén maga is ártalmasnak minősíti őket.

Munka és stressz A munka és a stressz kapcsolatát két fő modellel jellemzi a szakirodalom. Az állásfeszültség modell szerint azoknál a dolgozóknál tapasztalható fokozott feszültségi állapot, akikre magas elvárások nehezednek, de a munkavégzés feletti kontrollra kevés lehetőségük van.

Kutatások igazolták, hogy a magas elvárás és a szűk hatáskör fokozza a szívbetegségek kockázatát és a magas vérnyomás előfordulását egyaránt. A munkahelyi stressz másik főbb modellje szerint a dolgozók erőfeszítése és a munkájukért kapott ellenszolgáltatás közötti aránytalanság okozza a problémák jelentős részét.

A veleszületett szívbetegségek főbb tünetei

A munkahelyi stresszhez kapcsolódik — a főként segítő foglalkozású személyeket érintő — kiégés burn out jelensége, amely számos szívbetegségek egészségfejlesztése betegség mellett a szívbetegségek prognózisát is rontja.

A kutatások több éve foglalkoznak a vitális exhaustio, azaz a vitális kimerültség állapotával is, amely ugyancsak a hosszan tartó, krónikus stressz hatására alakul ki, egészség szív gyógynövény-kiegészítő egészségfejlesztése szintén fokozott rizikót jelent a koszorúerek betegsége szempontjából.

Nagyfokú fáradékonysággal, ingerlékenységgel és bizonyos területeken jelentős inaktivitással jár. További pszichoszociális kockázati tényezők A szív- és érrendszeri betegségek pszichoszociális rizikófaktorai között tartják számon az A-típusú személyiséget, a düh és indulatok kezelésének nehézségeit, a szorongást, a depressziót, valamint a társas támogatás hiányát.

Az A-típusú személyiség leírása Friedman és Rosenman nevéhez fűződik. Egy olyan komplex magatartásmintázatról van szó, amelynek főbb jellemzői közé tartozik a versengő beállítódás, időzavar, türelmetlenség, hajszoltság, ellenségesség, fokozott vágy az elismerésre, az előrejutásra, a helyzet feletti kontroll megtartására.

Az A-típusú személyiség több nagy vizsgálatban a koszorúér-betegség előrejelzője volt, később azonban szívbetegségek egészségfejlesztése a területen ellentmondó eredmények is születtek.

  1. 2 generációs gyógyszerek magas vérnyomás ellen
  2. Veleszületett szívbetegségek
  3. Fogyatékosság a magas vérnyomás 3 stádiumában 2 fokozat
  4. Veleszületett szívbetegségek Módosítás:
  5. Vonzási pont hipertónia
  6. Az Egészségfejlesztési Iroda továbbiakban EFI létrehozásával és működtetésével a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkentését, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását szeretnénk elérni.
  7. Szív és lélek - a szívbetegségek pszichés hátteréről - Mindset Pszichológia

Egyes vizsgálatok inkább az A-típusú személyiség néhány faktorát emelték ki rizikótényezőként, mint például az intenzív dühöt, valamint a másokkal szemben tanúsított ellenséges hosztilis magatartást. A kardiológiai betegségek vonatkozásában felmerült a Szívbetegségek egészségfejlesztése személyiség jelentősége is, amely Johann Denollet és munkatársai nevéhez köthető. Nézetük szerint a kardiovaszkuláris rizikótényezőt jelentő pszichés állapotokat a gyakori negatív érzelmek és a szociális gátoltság jellemzi, amelyek magas, a mindennapokra jellemző stresszforrást képeznek.

E típusba tartozó személyek hajlamosak a negatív érzelmek fokozott átélésére és elnyomására egyaránt. További jellemzőjük a társas kapcsolatok kerülése, a szorongás, az aggodalmaskodás. Linden és munkatársai által ben végzett vizsgálat eredményei szerint a D-típusú személyiségjegyekkel jellemezhető kardiológiai betegnél ötször nagyobb a szívinfarktus utáni halálozás esélye a többi beteghez képest. Intenzív harag átélése során a vegetatív idegrendszer fokozott működése tapasztalható, izomfeszülés, pupillatágulat, remegés jelentkezhet.

Szívbetegek klubja

Emelkedik a vérnyomás és a pulzus, nő a vér adrenalinszintje. A harag tartós fennállásakor a hipotalamusz és a mellékvese kéregállománya által termelt hormonok pl: kortizol szintje magasabb marad, amely kihat az immunrendszer működésére, valamint az egyéb szervek hormontermelésére is. A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában a szorongást a régebbi és az újabb kutatási eredmények egyaránt az egyik legfőbb rizikófaktornak tekintik. A szorongás az egyik legalapvetőbb emberi érzelem.

Normál mértékű jelenléte segíti az alkalmazkodást, fontos figyelmeztető jelzésként funkcionál, azonban a kellő ok nélkül fellépő, tartósan fennálló, nem kontrollálható szorongás kórosnak minősül.

Barefoot és Schroll ban személy utánkövetéses vizsgálatával támasztották alá, hogy a kardiovaszkuláris betegségek létrejöttében a szorongásnak és a depressziónak kiemelt szerepe van. Sher ben közzé tett tanulmánya szerint a szorongásos állapotokban, a félelem átélésekor, valamint a kontrollvesztéssel járó helyzetek során emelkedik a szervezet kortizolszintje, és ha ezeknek a negatív érzelmeknek gátolt a kifejeződése az további kortizol szint emelkedéssel járhat.

Magyarországon a Hungarostudy keretében végzett vizsgálati eredmények szerint már az enyhe depresszió is jelentős kockázati tényező a szív- és érrendszeri kórképek tekintetében.

vernyomas normalis ertek

Férfiaknál nyolcszorosára, nőknél pedig háromszorosára növeli a szívinfarktus esélyét és ugyancsak többszörösére emeli a magas vérnyomás, valamint az egyéb kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulási gyakoriságát mindkét nem esetében. A kutatási eredmények összefüggést mutattak a társas támogatás hiánya, az elszigetelődés, az alacsony szocioökonómiai státusz és a koronária betegségek gyakorisága között is.

A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet főként akkor válik a kardiológiai betegségek kockázati tényezőjévé, ha az egyén maga is lemaradásként éli meg a helyzetét. A megelőzés és a kezelés pszichológiai módszerei A klasszikusnak számító stresszkezelési technikák: relaxáció, meditáció, a jelen tudatos átélését segítő módszerek mellett az érzelemszabályozási nehézségek korrigálására is szükség lehet. E körben első lépésként az szívbetegségek egészségfejlesztése érzelmek tudatosítására van szükség, annak érdekében, hogy a szívbetegségek egészségfejlesztése helyett kellő elfogadással tudjunk viszonyulni a saját és mások szívbetegségek egészségfejlesztése érzelmeihez egyaránt.

Miben segíthetünk?

Ezáltal csökkenthetjük a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat és az abból származó konfliktusokat.

A negatív érzelmek kifejezhetők olyan módon is, amelyek nem vezetnek feltétlenül az egészség, illetve a társas kapcsolatok megromlásához. Pozitív érzelmek generálásával, valamint a társas támogatás fokozásával tovább segíthetjük az érzelmi egyensúly kialakítását, helyreállítását.

Depresszió és szorongás esetén pszichoterápia alkalmazása válhat szükségessé. A viselkedésmódosító intervenciók pedig az A-típusú személyiséggel járó gondolkodásmódot, elképzeléseket, értékrendet dolgozzák fel. Átalakítják szívbetegségek egészségfejlesztése munkahelyi és az élet egyéb területein való teljesítéssel, teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat egy kiegyensúlyozottabb életvitel lehetőségét kínálva. Mindezek természetesen nem fedik le a szív- és keringésrendszeri betegségek kialakulásában és megelőzésében szerepet játszó lelki folyamatok összességét.

hány fokozata van a magas vérnyomásnak

Egyénileg célszerű megvizsgálni, hogy kinél milyen tendenciák dominálnak, milyen károsító hatásokat lehet feltárni, és a megelőzés, kezelés során is az egyéni szükségletek mentén érdemes haladni. Felhasznált szakirodalom: Balogh, P. A szív- és érrendszeri betegek életminősége. In: M. Kopp és M. Kovács szerk. Budapest, Semmelweis Kiadó. Barefoot, J. Symtoms of szívbetegségek egészségfejlesztése, acute myocardial infarction, and total mortality in a community sample.

Circulation, Berkes, T. A kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciója és rehabilitációja.

A veleszületett szívbetegségek típusai

In: R. Urban, Zs. Demetrovics, A. Oláh szerk. Klinikai egészségpszichológia pp. Kopp, M. Mikor káros a stressz? A stressz szerepe az egészségromlásban. Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Budapest, Corvinus Kiadó. Lazarus, R. Stress, appraisal and coping. New York, Springer Publishing Company. Őry, K. A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezői és ezek terápiája.

Budapest, Spring Med Kiadó.

A magyar étkezési szokások eltérnek a javasolt táplálkozási irányelvektől

Varga, J. Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció. In: J. Kállai, J. Budapest, Medicina Könyvkiadó. Ormándi Erzsébet.